.

Menü

Kocsis Sándor

Kocsis Sándor újratemetése
Kocsis Sándor újratemetése
A legenda hazatér
A legenda hazatér /portréfilm/

Partnereink

Prima Primissima Díj

Ferencvárosi Torna Club
Ferencvárosi Torna Club
FC Barcelona
FC Barcelona

Kárpátia Sport Polgári Társulás

Kárpátia Sport Polgári Társulás

Pécsi Sport Nonprofit Zrt.

Pécsi Sport Nonprofit Zrt.
Mi Együtt
Mi Együtt
Magyar Kanadai Kereskedelmi Kamara

Honlap
Buzánszky Jenő 88 éves

Az Aranycsapat egyetlen vidéki tagja, a 49-szeres válogatott Buzánszky Jenő 88. születésnapját ünnepelte. Bár nem Dorogon született, de a bányászvárosban vált intézménnyé személye. Játékosként, edzőként és sportvezetőként is szolgálta szeretett klubját, 2010 óta a dorogi stadion a nevét viseli. Az Aranycsapat összes sikerének aktív részt vevője volt. Az elmúlt években az Aranycsapat Alapítvány több rendezvényét is személyesen megtisztelte. A legendás labdarúgónak további kitűnő egészséget kívánunk.
Isten éltessen, Jenő bácsi!

Az életrajzi adatok néha szárazak, de fontosak. Illendő feljegyezni, hogy Buzánszky Jenő 1925. május 4-én Újdombóváron született, a Dombóvári Vasutas (1938–46), a Pécsi VSK (1946–47), majd a Dorogi AC (Dorogi Tárna, Dorogi Bányász (1947–59) játékosa volt. Részese volt az Aranycsapat időszakában minden nagy sikernek, olimpiai bajnok (1952), Európa Kupa-győztes (1953), világbajnoki ezüstérmes (1954). 1950. november 12. és 1956. július 15. között 49-szer játszott a magyar válogatottban. Ő volt az Aranycsapat alaptizenegyének egyetlen, vidéki klubból beválogatott tagja, sőt világszerte az egyik leghíresebb magyar futballista, ha azt vesszük, hányan fújták (s talán a fiatalok közül is még hányan fújják) kívülről: Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Budai II, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor.
Buzánszky Jenő, sokunknak immár Jenő bácsi, pályafutása azonban ennél is sokkal hosszabb passzus a magyar futballtörténelemben. Azt mondják, az internet terjedelme korlátlan – bár képzavar, de még annak a „befogadóképessége” is kevés lenne annak összegyűjtésére, hány remek történet, hány színes adoma kering a magyar futballéletben róla, vagy tőle. Egyetlen gólt sem lőtt a válogatottban – pedig nagyon értett ahhoz is, katonai szolgálata alatt a Budapest Őrzászlóalj együttesében a Rákosi Kupának nevezett hadsereg bajnokság mérkőzésein csatárként rendszeresen 6-8 gólt lőtt meccsenként (1949–52). Nem csoda, a negyvenes években a pécsi vasutasklubban még centert játszott, az MTK egykori legendás balszélsője, az akkoriban hosszú kalandozás után hazavetődött Szabó „Petár” kezei alatt. A mester faragott a kiváló középcsatárból még kiválóbb jobbhátvédet. Szabó Péter aztán elment Dorogra edzőnek, de ott sem feledkezett meg egyik kedvenc, s feltétlenül legtehetségesebb játékosáról. Az ő hívására lett Buzánszky Jenő dorogi játékos. S aztán már az is maradt, egész pályafutása során. (Szabó egyébként, aki Dorogról a Mateoszhoz kerülve Grosics Gyula és Zakariás József edzője is volt, még egyszer, 1954–ben visszatért a bányászvárosba, s újra Buzánszky Jenő klubedzője lett.)
Az Aranycsapat legendás jobbhátvédje, mint fentebb megjegyeztük attól kezdve soha nem váltott klubot – de nem jelenti ez azt, hogy ne viselte volna más klub mezét. A Fradi, immár újra zöld-fehérben, 1956 decemberében jugoszláviai túrára ment. Újvidéken, Belgrádban, Titográdban és Szarajevóban is játszott, felemás mérleggel. Győzelmek és vereségek felváltva követték egymást. Három dorogi, Ilku, Varga és Buzánszky Jenő (és a diósgyőri Szigeti) kölcsönjátékosként vett részt a túrán, az Aranycsapat jobbhátvédjének négy Fradi-mérkőzés is gazdagítja parádés pályafutását.

Kezdőrúgás az összmagyar diákbajnokság döntőjén (2005)
A visszavonulása után 1961 és 1972 között edzőként dolgozott, a Dorog mellett irányította az Esztergomi Vasas és a Fősped Szállítók csapatát is. Aktívan építette az Aranycsapat legendáját, élménybeszámolókra, filmvetítésekre járt és szerencsére jár. 1985–1993 között a Komáromi illetve Komárom-Esztergom megyei Labdarúgó-szövetség elnökhelyettese, 1993-97 között elnök. 1993-tól kezdve az MLSZ elnökségi tagja volt, az utánpótlás bizottság elnökhelyettese. A Debreceni Egyetemen a kétezres évek eleje óta rendeznek a tiszteletére labdarúgókupát, Pécsett pedig a Leőwey Klára Gimnáziumban 2013-ban már hatodszor volt sikere az Aranycsapat korábbi játékosáról elnevezett kupának az iskola végzősei között.
Kű Lajos és dr. Mádl Ferenc társaságában
2011 óta minden évben megmérkőznek a trófeáért Pécs meghívott középiskolái is. Ezeken az eseményeken Buzánszky Jenő is rendszeresen részt vesz. A dorogi stadion 2010 májusa óta a nevét viseli.
Dorogon töltötte pályafutása legnagyobb részét – mégsem bányász. Erről is mesélt Sándor Mihály róla szóló életrajzi könyvében: „Engem mindenki bányásznak könyvelt el, holott eredendően vasutas vagyok. Szerepet játszik ebben a sztereotípiában Puskás Öcsi legendává vált beszólása is. Egyszer rossz helyre íveltem a bőrlabdát, nem arra pontra, ahol ő éppen tartózkodott. Kivörösödött arccal kezdte cibálni magán a trikót, majd rám ordított: „Jenő, … a bányász nénikédet! Milyen színű mez van rajtam?”

Forrás: mlsz.hu

 

Facebook oldalunk

www.facebook.com/aranycsapat.alapitvany

Névnap

Ma 2017. szeptember 21., csütörtök, Máté és Mirella napja van. Holnap Móric napja lesz.

Szavazások

Ki volt az Aranycsapat utáni időszak legjobb magyar labdarúgója?
 

Könyv az Alapítványról

Kiemelt támogatóink

MLSZ
Magyar Labdarúgó Szövetség
Bethlen Gábor Alap
Bethlen Gábor Alap
MVM Magyar Villamos Művek Zrt.
MVM Magyar Villamos Művek Zrt.
 
Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.
Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.
bottom

Copyright © 2011 - 2017 Aranycsapat Alapítvány